Idén a „létező reneszánsz” volt a központi témája a műemlékvédelem nemzetközi világnapjának hazánkban. Pénteken került sor a miniszteri kitüntetések és elismerések átadására: a Forster- és Schönvisner-díj, emlékérmek, az ICOMOS-díjak és az ICOMOS citromdíjai, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dercsényi-sajtódíja találtak gazdára.
A Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága ICOMOS-díjat adott át a szegedi főpályaudvar épületének körültekintő helyreállításért; az Eötvös Loránd Tudományegyetem Múzeum körúti kampuszán található Gólyavár korszerűen megvalósított helyreállításáért, az eredeti építészeti koncepció és az épületrészletek gondos megőrzéséért; valamint a székesfehérvári Hiemer-Font-Caraffa-ház eddig helyreállított részeinek műemlékvédelmi szempontból gondos, szakszerű előkészítéséért és helyreállításáért.Citrom-díjjal jutalmazták a Sopron, Hátsókapu 1. számú házat a félbehagyott műemléki helyreállításért és a folyamatos állagromlásért.
Az ICOMOS Citrom-díját a kőszegi Posztógyár hajdani épülete is megkapta.
Az indoklás szerint a tartós elhanyagolás után a védett épületet engedély nélkül elbontatták.
A műemlékvédelemért Forster Gyula-díjat kapott Ágostházi László építészmérnök az épített örökségemlékek megőrzése érdekében kifejtett öt évtizedes munkásságáért.
Ugyanezt az elismerést vehette át Lángi József restaurátor kutató-restaurátori, publikációs tevékenységéért; valamint Örsi Károly táj- és kertépítész a történeti kertek megóvása és helyreállítása terén kifejtett több évtizedes, meghatározó jelentőségű munkásságáért.
Forster Gyula-emlékéremmel tüntették ki Diószegi Lászlót, a Teleki László Alapítvány ügyvezető igazgatóját a határon túli magyar műemlékek védelme érdekében tett munkásságáért.
Emlékérmet kapott Erdélyi Géza református püspök a felvidéki református egyház tulajdonában lévő műemlékek megóvásáért, Gudor Botond magyarigeni református lelkész a dél-erdélyi szórványvidék pusztuló magyar emlékeinek megőrzéséért, Pálos Frigyes perjel őrkanonok a váci egyházmegye műemlékeinek helyreállításában vállalt több évtizedes szerepéért, Sipos László Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei főügyész-helyettes kiemelkedő publikációs tevékenységéért, valamint Szmodits Julia építészmérnök, az Ybl Miklós Alapítvány elnöke a műemlékvédelem ügyét szolgáló önzetlen munkájáért.
A régészeti örökség megóvásáért Schönvisner István-díjjal ismerték el Kovács László régész nemzetközi jelentőségű kutatói és publikációs tevékenységét, valamint Tomka Péter régész nemzetközi szintű tudományos munkásságát.
Schönvisner István-emlékérmet vehetett át Komáromi Gábor, a vésztő-mágori kiállítóhely vezetője a Csolt-Monostor középkori romkert felújítása, a történelmi kiállítóhely kialakítása érdekében végzett munkájáért;
Regős József környezetvédelmi asszisztens, barlangkutató és Székely Kinga barlangkutató a barlangokban található régészeti örökség megőrzése érdekében végzett tevékenységéért, Wierdl Zsuzsanna festő- és falkép-restaurátor művész a hiteles helyreállítást szolgáló, magas szakmai igényességgel végzett falkép-restaurátori munkásságáért kapt meg az elismerést.
Az ünnepségen adták át a Pro Cultura Hungarica emlékplakettet Gabriel Silagi történésznek, a középkori latin filológia doktorának, aki 2000 óta szervez hospitációs programokat közép-európai, köztük magyar műemlékvédelmi szakemberek, könyvtárosok levéltárosok, és muzeológusok számára Bajorországban.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dercsényi Dezső-sajtódíjában részesült Tölgyesi Gábor, a Magyar Nemzet című napilap munkatársa az örökségvédelem társadalmi megismerését szolgáló munkásságáért.
Vasárnap megtekinthető a 400 éves terem
Székesfehérvár is elismerésben részesült: a város megkapta a Hiemer-Font-Caraffa épületegyüttes rekonstrukciójáért az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága elismerését. A plakettet és az érmeket a barokk-rokokó épületegyüttes megmentésével érdemelte ki.
A XVIII. századi épület húsz éve lakatlanul állt. Az épületegyüttes első ütemét európai uniós pályázaton nyert 600 millió forintos támogatással 2006-ban felújították, az idén pedig a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok (Norvég Alap) támogatásával megkezdték, s júliusban befejezik a második ütem rekonstrukcióját, amelyhez 710 millió forintot nyert a város.
A rekonstrukció során az első ütemben helyreállított épületben egyebek között freskókkal díszített termet is sikerült restaurálni, a második szárnyban pedig üvegpadló alatt a 400 éves falmaradványok maradtak meg az utókor számára.
Az önkormányzat már tervezi az épületegyüttes harmadik szárnyának a rekonstrukcióját is, a közelmúltban elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégia keretében, ugyancsak pályázati pénzből 2009- 2010-ben szeretné elvégezni a rekonstrukcióját.
A műemléki világnap alkalmából vasárnap megnyitják a látogatók előtt a már helyreállított épületrészt, s lehetővé teszik, hogy idegenvezetővel végigjárják az érdeklődők.
Az ICOMOS a műemlékvédelem legnagyobb nemzetközi civil szakmai szervezete. Ezért az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága elhatározta, hogy évente diplomával jutalmazza az általa legkiválóbbnak ítélt, alábbi helyreállítást, a következő szempontok szerint:
- épület(ek) megújítása
- épület(ek) új rendeltetés céljára történt átépítése és bővítése a meglévő műemléki értékeinek
megőrzésével
- természeti értékek, parkok, kertek mintaszerű helyreállításai
- műemléki és történeti környezetbe harmonikusan illeszkedő, a környező természet és táj értékeit tiszteletben tartó új épület(ek)
Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága a nyertes(ek)nek oklevelet ad és az épületet plakettel jelöli meg. Díjazottak:
Szintén az Icomos nyújtja át a citrom díjat:
1. A legsikertelenebb új beépítésért, átalakításért történeti környezetben.
2. A legtökéletesebben félresikerült műemléki helyreállításért, a méltatlan hasznosításért.
3. A legjobban kidolgozott, példaértékű épülethibáért (épületszerkezet, pótlás, kiegészítés, stb.)
4. A legmegragadóbban félresikerült épületszínezésért.
5. A élő műemlék (növényzet, kert, táj, tó stb.) leginkább maradandóra sikerült károsításáért.
6. A leginkább műemlék-szerű rekonstrukcióért: műemlék (citrom) pótlásért.
7. A leghosszabb ideje húzódó műemlék-helyreállításért.
8. A legmeggyőzőbb álműemlék építéséért.
Hazai helyzet
12 ezer hazai műemlék 8-10 százaléka szorul sürgős felújításra. Mivel azonban a hazai költségvetési források általában nem igazán kielégítőek, az európai uniós pályázatok jelenthetik a megoldást: a projekteken keresztül elérhető forrásmennyiség révén a következő 4-5 évben már láthatóak lesznek az eredmények is
Persze kisebb-nagyobb léptekkel már most is megtörténnek bizonyos műemléki felújítások, mint például a Gellért- Fürdő első, 1,5 milliárd forintos üteme, a termálrészlegek korszerűsítése.
Ehhez a főváros 570 millió forinttal járult hozzá, a többi pénzt pályázaton nyerték el.
A Gellért, a Lukács és a Széchenyi fürdő műemléki felújítására összesen 3,5 milliárd forintot költöttek az utóbbi években.
Az idén pedig megkezdődhet a gyulafehérvári székesegyház Lázói János által 1512-ben építtetett kápolnájának felújítása, és ennek az évnek a feladata Mátyás király kolozsvári lovas szobrának helyreállítása is.
Sőt, nagy valószínűséggel Mátyás király egykori kolozsvári szülőházában az év végén emlékszoba is nyílik.
A szomorú ellenpélda
Sajnos egyre több és egyre nagyobb parkolóházak épülnek Budapesten. Ezen megoldás nyilvánvalóan segít a budapesti közlekedési kultúra javításában, nem segít viszont a műemlékvédelemben.
„A budai várnegyed védelme szempontjából sorsdöntő parkolóberuházás érdekében volt szükség a középkori falrész bontásának engedélyezésére”- így fogalmazott Fejérdy Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnökhelyettese az MTI-nek.
A kompromisszumot Fejérdy szerint nem pénzügyi okokra alapozva, hanem "forgalomtechnikai szempontok" miatt kellett megkötni.
Bár Fejérdy elmondása szerint a fal alapozási részének és egy kis felmenő szakaszának elbontása a világörökségi értékre nem jelent veszélyt, a régészek mégis nehezményezik a Budvári Palota XV. Század falszakaszának bontását (és egy laikus számára is kérdéses, hogyan nem jelent világörökségi értékére veszélyt a XV. századi épület lebontása).
Hogy a kecske is jól lakjon, és a káposzta is megmaradjon, az építkezés során egy nagy kiterjedésű középkori fal restaurált szakasza lesz látható a garázsban.
A terület ugyanis régészetileg is védett, és a világörökség részét képezi.
A több száz férőhelyes mélygarázs építése tavaly februárban kezdődött, az első ütem a Csikós udvar alatti terület kibontását foglalta magában.