Kortárs roma festők műveiből nyílt kiállítás "Az emlékezés színes álmai" címmel pénteken Salgótarjánban; az október végéig látogatható tárlaton 11 alkotó 140 képét mutatják be a Nógrádi Történeti Múzeumban.
A kiállítás anyagát 2007 decemberében a Magyar Nemzeti Galériában, azt megelőzően pedig Pekingben láthatta a közönség a kínai Magyar Kulturális Évad nyitó tárlataként - mondta a megnyitóval egybekötött sajtótájékoztatón Szuhay Péter, a fővárosi Néprajzi Múzeum munkatársa, a kiállítás rendezője.Mint arra rámutatott, az országos vándorkiállítás keretében Salgótarján után Egerben, Szolnokon, majd Miskolcon vagy Pécsett mutatják még be az alkotásokat.
Hozzátette: az eredeti anyag csaknem 20 alkotó 200 művéből áll, Salgótarjánban ennél kisebb gyűjteményt mutatnak be a terek szabta határok között.
Salgótarjánban azért is más a kiállítás, mert a földszinti termet teljes egészében egy helyi művésznek szentelték, az 1977-ben 72 évesen elhunyt Balázs Jánosnak, akinek az emlékére a város 2006-ban egész alakos szobrot is állíttatott. A központi tárlaton szereplő 20 képét a salgótarjáni bemutatóra további 44 alkotással egészítették ki a helyi gyűjteményből.
A kiállítás időpontjára jelentette meg az Oktatási és Kulturális Minisztérium a Balázs János - Versek, vallomások, látomások című könyvet, amelyben a verseket és prózákat a megyei múzeum legszebb Balázs János-képei egészítik ki.
Mint azt Kállai Katalin, a tárca osztályvezetője hangsúlyozta, Balázs János világhírű lehetett volna, ha nem Magyarországra születik.
Az emeleti kiállítótérben tíz másik alkotó képei láthatók, köztük a salgótarjáni házaspár, Oláh Jolán és Balogh Balázs András munkái, bemutatkozik többek között Oláh Mara, Ráczné Kalányos Gyöngyi és kiállították Pintér Sándor Roma művészek arcképcsarnoka című sorozatát is.
Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója úgy fogalmazott: a származás önmagában nem predesztinálja a művészeti hivatást, de a roma művészek a génjeikben hozzák világképüket, az ábrázolási készséget és a bemutatási kedvet, kapcsolódva ahhoz a közösséghez, amelyben élni kényszerülnek és szeretnek.
A kiállítás képein jellemzően szürreális módon, az egymástól távol eső dolgok összekapcsolásával jelenik meg az identitás, a roma életérzés kifejezése - tette hozzá Bereczky Loránd.