Ihász Gábor a magyar táncdalvilág nagy naivája volt, valahol Máté Péterrel lehetett lelki rokonságban, csak Ihásznak kisfiúsabb volt a fizimiskája. Erről énekel talán leghíresebb dalában, a Múlnak a gyermekévek című kesergőben. Azt mondja, rossz szemmel nézték bolondos dolgait, mégis: őt mindenki szerette.