Radnóti Miklós születésének századik évfordulójára emlékeznek ma szerte Magyarországon és a határokon túl is. Budapesten megkoszorúzzák többek között a költő XIII. kerületi szülőházán elhelyezett táblát, valamint megemlékezést tartanak sírjánál is, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.
A XX. századi magyar líra meghatározó alakjára emlékeznek a kelet-szerbiai Borban is, ahol 1944-ben munkaszolgálatos volt, és ahol több megrázó verse is született. Az évfordulón a Heidenau táborban leleplezik a költő emléktábláját.Megidézik Radnóti emlékét Abdán is, élete utolsó állomásán, ahol a bori lágerből gyalogmenetben hajtott, már járóképtelen költőt 1944. november 9-én a keretlegények agyonlőtték.
Radnóti Miklósra számos helyen irodalmi esttel, versmondással, színházi előadással is emlékeznek, a fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol kiállítás is látható az évfordulóhoz kapcsolódva, ma este beszélgetéssel, versfelolvasással, zenével és tárlatvezetéssel egybekötött Radnóti Virrasztásra várják a közönséget.
Tizenkét órás versmondással emlékeznek a költőre Szegeden; a Millenniumi Klubban kedden bárki elmondhatja vagy meghallgathatja kedvenc sorait Radnótitól vagy Radnótiról. Czene Zoltán, a szervező Szegedi Egyetemi Színház vezetője hétfőn az MTI-nek elmondta: egy külön előadással készültek a Radnóti-emlékévre, ennek apropóján kereste meg őket a Szegedi Tavaszi Fesztivált is szervező egyetemi Kulturális Iroda. Azt kérték, hogy legyenek házigazdái egy egész napos programnak, melynek záró eseménye az előadás volna. Így kedden délelőtt tíz órától este tíz óráig egész napos versmondásra várják a Radnóti-gondolatok kedvelőit a Millenniumi Klubban. A költő századik születésnapját ünnepelve bárki betérhet, hogy megossza a többiekkel a poétától származó kedves versét, versszakát vagy verssorát. Emellett lehetőség van arra is, hogy más költőtől, alkotótól mondjanak vagy olvassanak fel az alkalmi előadók olyan írásokat, melyek Radnótiról szólnak. Czene Zoltán elmondta: az egyetemisták mellett számítanak középiskolás osztályokra, egyetemi oktatókra, színészekre, sőt a város lakosai közül is remélik, hogy sokan ellátogatnak a programra. Arra az esetre azonban, ha bármikor lankadna a vendégek lelkesedése, Czene Zoltán és SZESZ-es társa, Manga Dániel is felolvasással készül: Radnóti Miklós kötetben megjelent verseiből hallhat majd előadásukban a közönség. A Radnóti-napot az egyetemi színház ötvenperces irodalmi estje zárja.
Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten. Születésekor elhunyt ikertestvére és édesanyja, 11 éves korában pedig édesapja is. 1930-ban jelent meg első verseskötete, a Pogány köszöntő. 1934-ben feleségül vette szerelmes verseinek ihletőjét, Gyarmati Fannit. 1935-ben Szegeden magyar-francia tanári oklevelet szerzett, de zsidó származása miatt nem jutott katedrához. 1936-ban tette közzé a fordulópontként emlegetett Járkálj csak, halálraítélt című kötetét.
1940-ben, majd 1942 júliusától munkaszolgálatos volt, 1943-ban feleségével felvette a keresztséget. 1944-ben ismét behívták, hamarosan a szerbiai Bor melletti lágerbe került, ott írta remekműveit, utolsó eklogáit. Gyalogmenetben jutott el egész a Győr melletti Abdáig, ahol agyonlőtték. Utolsó verseit exhumálásakor, viharkabátjának zsebében lévő noteszában találták meg. A még maga összeállította, de ezekkel a versekkel kiegészített kötete, a Tajtékos ég 1946-ban jelent meg.