Odakanyarítani az első betűket egy még üres napló első lapjára. Végigböngészni egy mákszemnyi betűkkel teleírt képeslapot, amit egy jó ismerősünk adott fel a világ másik felén. Vagy kiegészíteni az anyukánktól örökölt kézzel írt receptgyűjteményt egy fontos megjegyzéssel. A papírnak és a kézzel írt szavaknak van valami mágikus ereje, csakhogy, amikor a levélről az e-mail, az írásról, pedig a billentyűzet kopogása jut eszünkbe automatikusan, akkor hajlamosak vagyunk erről megfeledkezni. Egy apró üzlet Budapest belvárosában segít felidézni, milyen érzés egy egyedi csomagolópapírt, egy kézzel kötött naplót, vagy fényképalbumot kézbe venni.
Könnyű elmenni a Váci utca forgatagán kívül eső, Régiposta utcai Naplóbolt piciny kirakata előtt. De, aki észreveszi az apró üzletet, és be is lép ajtaján, az valószínűleg elidőzik egy darabig. Már ahhoz is idő kell, hogy az ember felmérje, mi minden sorakozik a polcokon, szekrényeken. A bolt, amiben már két ember is tömeget képez, a padlótól a plafonig ki van díszítve. A díszek pedig maguk az árult portékák. Naplók, határidőnaplók, fényképalbumok a legkülönbözőbb méretekben és változatos mintákkal, vagy épp bőrkötésben, továbbá csomagolópapírok, díszdobozok és békebeli hangulatot idéző képeslapok, sorakoznak akárhova is pillant az ember. A levegőben a fa bútorok, a papír és a bőr illata keveredik. Nyugodt, nosztalgikus hangulat keríti hatalmába a nézelődőt, a látványba belefeledkezve böngészi a tárgyakat, mintha nagyszülei padlásán kutakodna. A gagyit áruló ajándékboltok mellett felüdülés olyan helyen megfordulni, ahol minden tárgy a minőség szeretetéről és a precíz kézműves munkáról árulkodik.Boldizsár Károly, az üzlet vezetője elmondta, a nyomdaipari iskolában eltöltött évek után egy iskolai évfolyamtársával, Moldvai Gabriellával 1997-ben alapították meg a kézműves könyvkötészettel foglalkozó Bomo Art-ot. Ekkor még olasz csomagolópapírok felhasználásával készítették a velencei papíráruk által ihletett termékeiket. Fesztiválokon, vásárokon, a Budai várban árulták a naplókat és határidőnaplókat, később állandó standjuk lett a Duna-korzón. Amikor pedig kilenc évvel ezelőtt meglátták, hogy a Régiposta utcai üzlethelység kiadó, lecsaptak rá. Ekkorra már átálltak a teljesen egyedi termékek készítésére, vagyis a vásárolt papír helyett elkezdték a saját tervezésű és kivitelezésű papírok legyártatását, ezzel kialakult a Bomo Art saját arculata, ami ma már le van védve, ettől függetlenül Boldizsár Károly találkozott már "utánzatokkal" és viszont látta már más termékeken saját borítóját.
A papírok mintáját Boldizsár Károly tervei alapján egytől egyig kézzel rajzolja meg Hollósi Éva, a számítógépnek mindössze annyi köze van a késztermékhez, hogy a rajzokat beszkennelik és egymás mellé másolják, hogy megkaphassák a megfelelő méretű íveket. Érdemes böngészgetni a mintákat, hiszen számos magyar vonatkozású motívum felfedezhető rajtuk. Találkozhatunk színész nagyjaink - Jávor Pál, Karády Katalin, Tolnay Klári, Kabos Gyula - arcképeivel, de szép, ám kevéssé ismert, vagy akár már nem is létező budapesti épületek és épületrészletek is felbukkannak egy-egy borítón - például a volt Nemzeti Színház, a nem sokára szállodává alakuló Hungária fürdő, a Gresham-palota épületének részletei, a Párizsi udvar mozaikjai, vagy az Operaház hintófelhajtóján látható minták. "Próbálunk egyfajta magyar vonalat képviselni, anélkül, hogy belecsúsznánk a pikkszalámi-gulyás tematikába" - mondja Boldizsár Károly.
Kérdésemre, hogy inkább a turistákat, vagy a magyarokat vonzzák-e a termékeik, elmondja, hogy a boltban vagy például a nyári, belvárosi fesztiválokon és vásárokon felállított standjuknál külföldiek is gyakorta vásárolnak, de például a Ferihegyi üzletüket rövid próbálkozás után kénytelenek voltak felszámolni, mert nem tudták a hatalmas bérleti díjak mellett nyereséget produkálni. És kiderült, hogy a közeg sem ideális egy ilyen jellegű bolt számára. "A turisták inkább Benson and Hedges cigarettát vettek 70 ezerért, mint kézzel kötött naplót." Ugyanígy nem működött a West Endes pavilonjuk sem. Bár a bevásárlóközpont egyik írószer boltjában a mai napig jó forgalma van a Bomo Art termékeknek, a saját pavilonnal megbuktak. "Igaz, mi sem annyira szerettük, már attól jellegzetes párás, légkondis kajaszagtól terhes levegőtől is rosszul voltam, ami ott van." - mondja.
Ha a reptéri és plázás közönséget nem is sikerült megfogni, a kis Régiposta utcai üzletnek azért bőven vannak visszajáró vendégei. Több neves magyar író is rendszeresen innen szerzi be új naplóját, határidőnaplóját, ha a régi betelt, de nemzetközi hírességek is megfordultak már a boltban, például John Malkovich, vagy Glenn Close.
A törzsvásárlók mellett újakat meghódítani nem könnyű, az utóbbi időszak nemcsak azért volt nehéz a cég életében, mert 2008 elején az alapító üzlettárs kilépett a cégből, de érezhetően kevesebb a turista is, és az emberek érzékenyebbek az árakra is. A Bomo Art Classic mellett Boldizsár Károly új üzleti partnerével, Isaák Lászlóval piacra dobta az ugyanolyan minőségű, de olcsóbb alapanyagokból készült, "válságáras" Bomo Art Simple termékeket. Boldizsár Károly szerint az alatt a 12 év alatt, mióta belevágott ebbe az üzletbe megváltozott az emberek hozzáállása. Nem azt nézik, hogy kézműves munka, vagy sorozatgyártmány-e valami, hanem, hogy mennyibe kerül. És kevesen gondolunk arra, mennyivel személyesebb, ha a kedvenc receptjeinket egy kézzel kötött, egyedi borítójú, bordázott bőrgerinccel ellátott regiszteres receptkönyvbe beleírva ajándékozzuk oda valakinek, mintha csak kinyomtatnánk őket az internetről.
Érdekes, hogy a még írni, olvasni sem tudó gyerekek a felnőtteknél is fogékonyabbak arra a visszafogott szépségre, amit ezek a könyvek képviselnek. De a legtöbb szülő sajnos - meséli Boldizsár Károly - egyenesen elrángatja a gyerekét, amikor az ösztönösen megfogná a kézműves papírárut. Pedig - mint mondja -, épp azért nem lefóliázva teszik ki a pultra őket, mert ezek épp arra valók, hogy az ember forgassa, lapozgassa őket, és beszívja a papír illatát.
Olvasgasson mackós boltról is!
Olvasgasson bioboltról is!