Hatvan éve mutatták be Carol Reed híres filmjét, A harmadik embert. A második világháború utáni Bécsben játszódó, Oscar-díjas film ma is megmozgatja nem csak a mozirajongók, de a turisták fantáziáját is.
A romokban heverő, megszállási övezetekre osztott Bécsben forgatott detektívtörténetnek ma is valóságos kultusza van Bécsben. A film egyik kulcsjelenete a város alatt kanyargó hatalmas csatornarendszerben játszódik. Éppen ezért, amikor a napokban a város A harmadik ember hatvanadik "születésnapjára" bélyeget bocsátott ki, azt nem máshol, mint a filmben látható csatornajáratok egyikében mutatták be a sajtónak.A bécsi turisztikai hivatal már több éve indít különleges városnéző túrákat azoknak, akik személyesen is nyomába akarnak eredni az Orson Welles alakította címszereplőnek. A Harmadik ember-túra a filmben látott helyszíneket járja végig, a nevezetes csatornák egy részét is beleértve. Részletesen bemutatja a forgatási helyszíneket egy, a város több múzeumában kapható könyv is, magyarázatokkal ellátott korabeli és mai fotók segítségével.
Aki még többet akar megtudni a filmről, felkeresheti a szombatonként nyitva tartó Harmadik Ember Magángyűjteményt is. A több mint ezer darabból álló, tíz termet betöltő tárlat korabeli plakátokat és más, a filmmel kapcsolatos dokumentumokat, tárgyakat mutat be. A tulajdonos büszkesége az a citera, amelyet A harmadik ember zenéjének hangfelvételekor használt a zeneszerző és előadó, Anton Karas.
A hatvanéves klasszikus a mozivásznakról sem tűnt el, a Burgkino mozi 15 éve hetente háromszor is vetíti a film eredeti, angol nyelvű változatát. Az Orson Welles, Alida Walli és Joseph Cotten főszereplésével készült filmet először 1949. szeptember 2-án Londonban láthatta a közönség. A Graham Greene regényéből készült film noir világszerte kasszasiker lett. A szakma is elismeréssel adózott a készítőknek: 1949-ben A harmadik ember elnyerte a Cannes-i Filmfesztivál fődíját, majd a következő évben egy Oscar-díjat is besöpört, a legjobb fekete-fehér filmnek járó operatőri munkáért.