Szombaton 79 éves korában meghalt Jean Ferrat francia énekes és zeneszerző, akinek nevéhez számos világszerte ismert francia sanzon fűződik.
Jean Ferrat bársonyos, férfias, nem egyszer drámai hangja nem csak a francia dalok szerelmesei számára szólaltatott meg feledhetetlen dalokat.Jean Ferrat - igazi nevén Jean Tenenbaum - 1930-ben született egy szegény (Oroszországból emigrált) zsidó családban. A második világháborúban az apát Auschwitzba deportálták és ott meghalt, az akkor 11 éves Jeant a kommunista ellenállók mentették meg.
Ez meghatározta világfelfogását, egész életében elkötelezett művész volt, felemelte szavát a forradalmi eszmékért és a testvériségért. Ma France (Az én Franciaországom) című dalában Picasso és Éluard, Potemkin című sanzonjában a Patyomkin páncélos forradalmár matrózainak felkelése előtt tisztelgett (az utóbbi dalt 1965-ben kitiltották a televízióból), viszont Csehszlovákia 1968-as megszállása ellen Camarade (Elvtárs) című dalában tiltakozott. Nagy tisztelője és barátja volt Louis Aragonnak, a francia irodalom nagy alakjának számos versét (köztük az Elza szemeit) ő zenésítette meg.
Az utóbbi években ritkán mutatkozott a nyilvánosság előtt, eseménynek számított a nagybajszú, ősz énekes egy-egy televíziós fellépése. Pályafutása során mintegy 200 sanzont írt és tolmácsolt, nem egyet közülük a műfaj legszebbjei között tartanak számon.
Jean Ferrat halálával "a francia sanzon egy hajthatatlan felfogása is távozott" - hangoztatta Nicolas Sarkozy elnök szombati közleményében. A francia államfő hozzáfűzte: az énekes, aki "eltökélten ragaszkodott szabadságához és függetlenségéhez, egész életében személyes alkotásként fogta fel művészetét, mindig többre tartotta a hitelességet és a kiválóságot a fogyasztói szemléletnél és a kereskedelmi szabványoknál."