Egy új kutatás szerint az internet módosítja memóriánk természetét, és nehezebb kérdéseknél inkább az információforrásra, mint magára az információra emlékezünk.
Ha nem emlékszünk egy bizonyos információra, internet kapcsolattal és néhány leütéssel pillanatok alatt meglelhetjük a választ. A hátrány egy új, a Science-ben megjelent kutatás szerint az, hogy amennyiben a máshol tárolt információra támaszkodunk, valószínűleg kevésbé emlékszünk arra saját magunk.A vizsgálat szerzői szerint „szimbiózisban kezdünk lenni számítógépes eszközeinkkel, kölcsönösen összekapcsolt rendszerekké növünk, melyek kevésbé emlékeznek az információkra, mint arra, azok hol is vannak eltárolva.”
Az emberek azonban már jóval a számítógépek előtt is egymásra támaszkodtak az információk kinyerésére. Kettő vagy több egymást ismerő ember csoportjában úgynevezett transzaktív memóriarendszerek alakulnak ki. Ez azt jelenti, hogy más embereket használunk külső memóriaként, mivel speciális tudásuk és szakértelmük van, mellyel mi nem rendelkezünk.
Betsy Sparrow, a vizsgálat vezető kutatója szerint, „az internet végül is abból áll, hogy az emberek online tartalmakat helyeznek el. Ezzel lehetővé válik, hogy még több külső memóriához férjünk hozzá. Az emberi hálózatunk így óriásira bővül.”
Sparrow egyik kísérletében az alanyoknak lényegtelen kijelentéseket kellett elolvasni és begépelni, melyek megtalálhatóak online. Például „a strucc szeme nagyobb, mint agya.” A csoportot megkérték kérték, hogy a közléseket különböző mappákban mentse el, olyan nevekkel, mint például Tények.
Ezt követően annyi ilyen kijelentést kellett leírniuk, amennyire emlékeztek, és megkérték őket, hogy nevezzék meg a mappát, melyben az információt eltárolták. Figyelemreméltó módon az emberek jobban emlékeztek a közléseket tartalmazó mappák nevére, mint magukra a mondatokra. Más szavakkal, a „holra” jobban emlékeztek, mint a „mire”.
Mivel az emberek hozzá vannak szokva, hogy a kérdéseikre választ a Wikipediához és Google-hez hasonló forrásokból merítsenek, az alanyok talán arra számítottak, hogy az információ korlátlan ideig elérhetetlen lesz, ennélfogva az információforrások jobban megmaradtak emlékezetükben, mint maguk a kijelentések – írják a szerzők.
Egy másik kísérlet azt mutatta, hogy az emberek jobban emlékeznek az olyan információkra, melyekről úgy hiszik, később nem lesznek elérhetőek, és könnyebben elfeledik azokat, melyekről úgy vélik, mindig hozzáférhetőek lesznek.
Sparrow azonban nem aggódik amiatt, hogy az internethez hasonló, külső memóriarendszerekre történő támaszkodás miatt agyunk elkorcsosul. Magyarázata szerint a tény, hogy az alanyok nagy része inkább az információforrásra, nem pedig az információra emlékszik nem annak jele, hogy az emberek kezdenek kevésbé emlékezni a dolgokra, hanem arra utal, hogy a hatalmas mennyiségű, elérhető információt egyszerűen hozzáférhetőbb módon tárolják.
"Egyszerűen változik az emlékezésünk módja. Ha napjainkban még séta közben is bármit megtalálunk az interneten, akkor arra kell emlékeznünk, merre is találjuk az információt. Olyan, mint az emberekkel, amikor is arra kell emlékezni, kihez kell fordulni egy bizonyos témában."
Forrás: Hirado.hu