Hogyan lesz valakiből világhírű művész? Nem tudjuk, de ha Ön még nem az, ne búsuljon, még semmi sincs veszve. A legnagyobbak sem úgy születtek.
Vannak olyan csodagyerekek, akik már a kiságyban is szinkópára rázzák a csörgőt. Ha szerencséjük van, olyan helyen és környezetben élnek, hogy zenei ambíciójuk a kezdetektől fogva teret kap, és ennek következményeképp pár évvel később őrjöngő tömegek előtt, repülő rózsák, esetleg alsóneműk társaságában hajolhatnak meg, s élvezhetik milliók szeretetét művészetüknek köszönhetően.De ez ritka. Sokkal gyakoribb, hogy kitartó gyakorlás, próbálás, bukás, felkelés, megint bukás és még több gyakorlás kell ahhoz, hogy egyáltalán az előadáshoz szükséges áramot kitermelje valaki annak, aki hagyja játszani. Ebből sajnos elég nehéz megélni, s bár később még elérhetünk a világsztárok szintjére, dolgozni ettől még kell. S ha mindezt nem egy gyorsétterem beugrós takarítójaként, hanem egy egyébként „normális” – sok esetben sikeres – foglalkozást űzve teszi valaki, annál nagyobb elismerést érdemel.
Mindez ésszerűen hangzik, de a legtöbb embernek ettől függetlenül leesik az álla, amikor megtudja, mivel is foglalkozott egyik legnagyobb kedvence azelőtt, hogy megtöltött volna pár sportcsarnokot vagy koncerttermet. Kiváló magyar példaként szolgál Rost Andrea operaénekesnő, aki ugyan már bejárta Bécs, New York és Milánó legnevesebb színpadait, egy időben a csepeli rendelőintézet gégészetén dolgozott – persze közben hangját képezve.
Ugyan nem zenész, de a magyar művészeti élet egyik legnagyobb alakja, Latinovits Zoltán, aki különösen hosszú utat járt be azelőtt, hogy rátévedt volna a világot jelentő deszkákra. A színészkirály asztalos inasként kezdte, majd hídépítő munkásként folytatta. Fiatal évei alatt építészmérnök diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, de szerencsére a versmondás és a színjátszó csoport eltántorította a tervezőasztal mellől.
Cseh Tamás egy mesterségen osztozott a magyar származású rocksztárral, a Kiss énekesével, Gene Simmons-szal, mindketten tanárok voltak. Cseh Tamás hét éven át oktatott rajzot, míg Simmons Harlem spanyol negyedének egyik iskolájában tanított. Egy későbbi interjúban utóbbi azt állította, azért rúgták ki, mert Shakespeare művei helyett a Pókember képregény-sorozat pár epizódját vette bele a tananyagba mondván, hogy azt sokkal nagyobb eséllyel olvassák el a gyerekek.
Hogy ez mennyire igaz, azt már talán sosem tudjuk meg, mindenesetre aggodalomra adhat okot a Kiss Christine Sixteen című száma, melyben egy tizenhat éves kislánynak „vall szerelmet” a legendásan hosszú nyelvű énekes.
Talán még furcsább kezdeti foglalkozást választott az 1994-ben alakult System of a Down zenekar énekese, Serj Tankian. Az örmény származású amerikai politikai aktivistákból összeverődött „metál jellegű” banda kifejezetten gyors, esetenként népirtásról szóló dalait egy olyan ember tolmácsolja hallgatósága felé, aki korábban könyvelői szoftvereket fejlesztő céget alapított és vezetett.
A könyvelésről általános vélemény, hogy a legunalmasabb és egyhangúbb munkák egyike. Képzeljük el, milyen lehet az, aki ennek a mozgalmasnak cseppet sem nevezhető foglalkozásnak egyesekből és nullákból álló eszközeit rakosgatja össze. Valószínűleg annyira elege lett belőle, hogy úgy döntött, rocksztár lesz. Ha csak azt vesszük alapul, hogy a zenekar eddig már bezsebelt négy Grammy-jelölést, melyek közül az egyiket díjra is váltotta, akkor így utólag elmondhatjuk, hogy jó döntés volt.
Jack White, az amerikai White Stripes alternatív zenekar egyik fele már fiatalkorában megvalósította nagy álmát és elment kárpitosnak. Három évig tanulta a szakmát, majd elismert mesterek mellé szegődött és az országot járta, hogy eltanulja a mesterség csínját-bínját, majd végül saját üzletet nyitott Detroitban.
Ez eddig nagyon jól hangzik, azonban amennyire szeretett Jack kényelmes kanapékat alkotni, annyira utálta a dolog üzleti részét. Ahelyett, hogy szerzett volna valakit, aki segít neki ebben, inkább elkezdett nem törődni a dologgal. Ráadásul White akkori zenekara – a meglepő módon Kárpitosok névre hallgató formáció – felvett egy albumot, melyből mindössze száz bakelitlemez készült. A legenda szerint a száz bakelitlemez mindegyike egy-egy olyan ülőalkalmatosságban van elrejtve, amin Jack akkoriban dolgozott. Egyelőre még egy sem került elő.
Johnny Cash egyszerre végezte a legsikeresebb és az egyik legmenőbb, világhírnév előtti munkát. A fiatal Cash – mint sokan mások a hidegháború alatt – a katonaságnál kötött ki, azonban őt nem humán golyóálló mellénynek, hanem kémnek képezték ki. Amikor azt mondjuk, hogy kém, akkor a James Bond-féle emberektől egy fokkal hátrébb lévő karakterről beszélünk, nevezetesen a rejtjeles hírszerző egység kiemelkedő tagjáról.
Bizony, Johnny Cash katonai kódfeltörőként kezdte, s nem is akárhogy végezte munkáját. Rendszeresen őt kérték a legnehezebb üzenetek feltöréséhez, így történhetett meg az is, hogy Cash volt az első amerikai, aki közölte a hírt: meghalt Sztálin. Egyesek szerint a kódtörő évek nélkül nem is lehetett volna annyira sikeres zenész Johnny, hiszen ott fejlődött ki a ritmusokkal és a különféle hangokkal kapcsolatos, felülmúlhatatlan érzéke.
Mindenkinek a képzeletében él egy kép, ami akkor jelenik meg, ha meghallja azt a szót, hogy punk. Legyen ez kockás ing, tarajos haj, vérző dobhártya vagy repülőtereken komoly gondot okozó piercingelés, a sztereotípia ismét megbukni látszik. Az 1979-ben alakult punkcsapat, a Bad Religion frontembere, Dr. Gregory Walter Graffin ugyanis finoman szólva sem nevezhető kallódó lázadónak.
A rajongók körében Greg Graffinként ismert úriember esetében nehéz eldönteni, hogy mi is a főfoglalkozása, ugyanis az évtizedeken átívelő zenei karrier mellett igen tekintélyes magaslatokba emelte hobbiját, a paleontológiát (gy.k.: dínótan).
Amellett, hogy műfajának egyik legismertebb képviselője, Graffin megszerezte a Ph.D. doktori címet, több szakmailag kiváló könyvet is szerzett, és amikor nem turnézik, akkor a UCLA (a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i kampusza) tanára.
Hasonlóan a 80-as évek legendás magyar punkzenekarának, a Vágtázó Halottkémeknek frontemberéhez, Grandpierre Attilához, aki nem csak Bódy Gábor ikonikus filmjében, A kutya éji dalában játszott csillagászt, hanem a valóságban is az – a fizikai tudományok csillagászat kandidátusa, és a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Forrás: Cracked