Kultúrpart


Majdnem mocsárba fulladt a kisfiú

Majdnem mocsárba fulladt a kisfiú

2008. 05. 18. | Lengyel Péter

Én, én, én, meg te az nincs, és ne is álmodj rólam. Nekem, hozzám, felém, érted? Mármint nem érted, hanem értem. Ezt már én sem értem. Meg a minden szentnek maga felé hajlik a keze - itt lebegnek előttünk s persze a nagy kérdés, lecsapunk rájuk, vagy jól van ez így, ahogy van.

tovább
Hangzavar

Hangzavar

2008. 05. 18. | Kenéz László

Nagy baj van, nagyon nagy baj, ez az üzenet. Meg kellene találni a megoldást, hogyan szólaltatható meg a társadalomban az összes szólam úgy, hogy minden egyes hang összhangban legyen a többivel.

tovább
Hat hétig rohadt a kukában a nagymama

Hat hétig rohadt a kukában a nagymama

2008. 05. 15. | Kalmár András

Hat hét után már mindenkinek feltűnt a bűz meg a hiányzó kuka, persze nyár volt, igazi szagos nyár, a kerti jerikó-rózsák meg a kerületi újszülöttek soha el nem bomló pelenkái, a bombaként aláhulló darázskörték és az elmaradhatatlan pörköltszag alá szőnyegként terült a halál illata, az igazi férges, húsrohasztó odor.

tovább
Önzéshormonok

Önzéshormonok

2008. 05. 14. | Kocsis Péter

Nekem, nekem, nekem. Persze, hogy önző alak vagyok. Azt akarom, hogy szeretni tudjam magam, és azt akarom, hogy szeretni tudjak, és azt akarom, hogy szeressenek. Én, én, én. Én? Nem is tudom. Azt mondták a régiek, hogy aki szeretni tud, az nem lehet önző. Meg azt, hogy aki önmagát szereti, az is lehet az első lépés a szeretet felé. Úgyhogy ezen kellene most kiigazodni.

tovább
süti beállítások módosítása