Életének 85. évében csütörtökön elhunyt Poszler György. Főként filozófiai esztétikával, esztétikai neveléssel, műfajelméleti kérdésekkel és ezek irodalomtörténeti vonatkozásaival foglalkozott.

Az egykori Mosaburg település Árpád-korban épült monostorához tartozó körítőfal egy szakaszát, valamint a még korábbi, 9. századi település ipari, gazdasági tevékenységének nyomait tárták fel régészek Zalaváron.

80. születésnapja alkalmából köszöntik barátai Csányi Vilmos írót és kutatót, a "kutyák legjobb ismerőjét" május 18-án 19 órától. A tavaszi estén rendhagyó gálaesttel várja vendégeit a New York Művész Páholy.

Az Állami erőszak és kollektivizálás a kommunista diktatúrában című kötet arra keresi a választ, hogy miként hajthatták végre kelet-európai viszonylatban is szinte rekordsebességgel az erőszakos kollektivizálást Magyarországon.

Életének 87. évében szombaton elhunyt R. Várkonyi Ágnes történész, művelődéstörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

December 5-én és 6-án számos világhírű gondolkodó-többek között Csikszentmihályi Mihály, Stanislav Grof, Deepak Chopra és Jane Goodall-részvételével szervez konferenciát a Budapest Klub és a Magyar Tudományos Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottsága a Budapest Klub alapításának 21. évfordulója alkalmából.

Születésének 100. évfordulója alkalmából megjelent Kosáry Domokos történész-akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia néhai elnöke börtönben írott olvasónaplója, A chilloni fogoly.

A 69 éves korában elhunyt Kossuth-díjas irodalomtörténésztől, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjától 14 óra 15 perckor Budapesten, a Farkasréti temetőben vesznek végső búcsút.

77 éves korában meghalt Friedrich Péter Széchenyi-díjas biokémikus, aki a molekuláris szintű memóriajelenségek kutatójaként vált nemzetközileg is elismert tudóssá.

Izgalmas programokkal várják az érdeklődőket április 20-22. között, a második alkalommal megrendezett Tudományfesztiválon a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Múzeumkertben, valamint a Kossuth Klubban.

Háry Jánossal, a hetvenkedő katona magyar népi alakjával vonult be a magyar irodalmi panteonba Garay János (1812-1853) költő, kritikus, újságíró, akire - bár kora egyik legnépszerűbb költője volt - ma egyműves szerzőként emlékszik az utókor. Az életművét kutató irodalomtörténész szerint érdemtelenül.

Lucifer, V8, Krisztus és Végbél: csupán néhány azokból a meglepő nevekből, amelyekkel az új-zélandi szülők szerették volna egy életre megajándékozni gyermekeiket, és amelyeket elutasított a helyi belügyminisztérium. A hivatal a közelmúltban hozta nyilvánosságra azoknak a babaneveknek a feketelistáját, amelyek az elmúlt egy évtizedben fennakadtak az ország anyakönyvvezetőinek a szűrőjén. Világszerte ma is szigorú előírások vonatkoznak az utónévválasztásra - akár gyakorlati, akár tradicionális okokból -, ám akadnak olyan országok is, ahol az idő megenyhítette a szabályokat. A magyar névadási jogszabályok egyértelmű korlátokat tartalmaznak, ugyanakkor a gyermekek védelme még így sem megoldott, és sokszor ki vannak téve a szülők meggondolatlan kreativitásának.