Június 6. és 8. között a Ráday utcát ellepi a papír: A Papírvarázs fesztiválon láthatunk papírszobrot, részt vehetünk az interaktív naptárkészítési programban és betekintést nyerhetünk a kínai és japán kalligráfia titkaiba is.
A Hanga Kiadó meghirdeti interaktív naptárkészítési programját a Papírvarázs Fesztiválon: A fesztivál három napján gyerekek készíthetik el két reklámgrafikus segítségével a Papírvarázs-naptárt, mely a tizenkét évszakot jeleníti meg.A rajzból és színes papírhulladékokból készült, évszakokat ábrázoló kollázsokat a segítő operátorok beszkennelik, majd a gyerekek tovább alakíthatják őket számítógépen, míg a végeredmény, a színes print létre nem jön. Az alkotások folyamatosan megtekinthetőek, majd a fesztivál zárónapján a tizenkét nyertes kollázsból egyet a közönség választ ki saját szavazatai alapján, a további tizenegyet a neves grafikusokból, képzőművészekből, fotóművészekből álló zsűri díjazza. Így áll össze a 2008/2009-es Papírvarázs naptár, mely júniustól-júniusig számolja az időt. A nyertes gyerekek ajándéka két db. naptár.
A Papírvarázs naptár a fesztivált reprezentálja, és a Hanga Kiadó az ide látogató közönség számára megvásárolható példányokat is nyom.
A második sátorban papír szobrot találunk, illetve megismerkedhetünk a papírmerítéssel: „a papírmerítő műhely a legnemesebb kézmíves hagyományok továbbvitelére törekszik. Olyan időtálló és savmentes papírokat készítenek, amelyek a hazai és külföldi piacon egyaránt megállják helyüket.”
A fesztiválon lesz árnyképvágás Dluhopolszky László prezentációjában.
Silhouette - sziluett, árnyékrajz, árnykép: tárgyak, leggyakrabban azonban az emberi fej árnyékához hasonló kép, a profil fekete színnel kitöltött körvonal. Mint olcsó arcképpótlékot sziluettképnek is nevezik É. de Silhouette után, aki mint XV Lajos francia király pénzügyi felügyelője elterjedését olcsósága miatt szorgalmazta. Úgy készült, hogy az ábrázolandó személy a fényforrás és egy keretbe foglalt papírlap közé ült. A papírlapra felvázolt árnyékot kisebbítették, fekete papírból kivágták és fehér vagy színes alapra ragasztották. Egyes művészek közvetlenül természet után végezték a kivágást.
Mi az Ön portréjához igazodunk! Három érv, hogy Önnek is kézzel fogható árnyéka legyen. Gyors – Látványos – Egyedi: 3 perc alatt kész a portré, egyetlen délután akár egy osztálytalálkozóé is! A kivitelezése – tapasztalat – tömegeket vonz! Igény szerinti felirattal, emblémával, monogrammal!
A negyedik sátorban megismerkedhetünk a kínai és japán kalligráfia (a papírművészettől a képzőművészetig, a ritmustól a költészetig), Ebru művészet – papírmárványozás, papír tárgyak.
Résztvevő: Szakmári Klára papírdíszítő
A fesztiválon megtudhatjuk, mi az "ebru” török papírdíszítő művészet: Perzsául felhőt/ felhőset jelentő ebri, vagy a víz felszínét jelentő ab-ru, vagy csagatájul az ebre eres- hullámmintás papírt jelent. Az ebru készítésénél természetes, vízben nem oldódó és zsiradékot nem tartalmazó földfestéket növényi gyökerekből kivont enyvet használ. Az ebruművész maga készíti festékeit, ecsetjeit és a kitrét. Szárított, hántolt rózsaágra, különböző méretű és mennyiségű előkészített lófarkat rögzít. Az ebru készítéséhez a festéket ecsettel , bal kezünk mutatóujjához ütögetve, teknőben levő vízre csepegtetjük rá. Az így elkészült képet letakarjuk a kiválasztott nagyságú papírral, majd a papírt felemeljük, s a teknő szélén lehúzzuk. A víz felszínén létrejött mintázat pedig átkerül a papírra !
Lesz még origami hajtogatás, illetve papírhajtogatás, mely Ghian-zhi névre hallgat kínaiul, jelentése: ezer papír.
Használatos még a Block-folding vagy Ananász-technika elnevezés is. A hajtogatások mindegyikéhez ugyanaz az alapelem (modul vagy pikkely) szükséges. Ezek különféle összeillesztéseivel alakulnak ki a formák, amik saját ötletek alapján készülnek. Sík felületekhez téglákat készítenek. Minden elem ragasztva van a többihez, így biztosítva a tartósabb felületet.
Japán nyelven az „Origami” egyszerűen papírhajtogatást jelent. Az origami eredetére egyértelmű bizonyíték nincs, egyes feltételezések szerint Kínából vagy Koreából került át Japánba. Az első vele kapcsolatos feljegyzések az 1600-as évek végéről származnak. Régen a papír értéket képviselt, ezért különleges, ünnepi szertartásokhoz készítettek hajtogatásokat. Ebből adódóan a hajtogatások kötöttek, merevek voltak. Később, ahogy a családokban a generációk egymásnak átadták a tudásukat, a hajtogatások egyszerűsödtek, kialakultak bizonyos hajtogatás alaptípusok. A hagyományos origami négyzetes papírból készül, és ebből hajtogatják a mintákat. A modern origami mintákat háromszög, ötszög, téglalap, vagy egyéb formájú papírokból is készítik, esetleg ollóval bevágják, vagy a részeket összeragasztják. A legújabb ötletekben igazi térbeli alakzatokat hoznak létre, általában sok hajtogatott részegység összeillesztésével
Végezetül, de nem utolsó sorban papírsárkányt is készíthetünk, neves grafikusművészekkel együtt.