Négy új dalt is hallhatunk a Belmondo legfrissebb, Good, Better, Belmondo című albumán, az új lemezről Czutor Zoltánnal beszélgettünk.
- A CD egy Best of válogatásnak indult, mégis több lett annál...- A zenekar az eddig megjelent négy stúdióalbumáról válogatott ki 12-12 dalt, amelyek angol fordítással, illetve új változatban, magyarul is rákerültek a Good, Better, Belmondo című lemezre. Szerepel két vadonatúj angol és további két magyar nyelvű szám is, a Rovarsong és a Szájalok. Utóbbiról azt mondhatom, hogy újdonságnak számít a minimál hangszerelés, hiszen a dobok helyett Fekete János Jammal beatbox-ol, én pedig gitározom és énekelek. A szöveg arról szól, mennyire megváltozott körülöttünk a világ. Az én gyerekkoromban még azt mondták, hogy bármi lehet belőlünk, ha tisztességesen élünk. Manapság úgy tűnik, ez már nem elég. Modern kasztrendszerben vagyunk, és szinte lehetetlen onnan kitörni, ahová születik az ember.
- Mi indokolta, hogy részben angolul készüljenek a dalok?
- A kilencvenes években huzamosabb ideig éltem Los Angelesben, és megmaradtak a zenei kapcsolataim. A koncertszervezők évek óta rágták a fülemet, hogy csináljunk már angol nyelvű anyagot, mert hívnának minket fellépni. Mivel londoni magyar szervezőktől és hollandoktól is érkezett hasonló kérés, belevágtunk. Meglepetésként került a lemezre két-két vadonatúj szerzemény, és a Mikor című számunk olasz nyelvű változata is.
- Nehéz lehet magyarról idegen nyelvre fordítani a dalszövegeket úgy, hogy a mondanivaló ne sérüljön, és gördülékenyen lehessen énekelni. Kik voltak a segítségedre?
- Két szám angol szövegét a Subscribe énekese, Csongor Bálint jegyzi, akivel a Végre itt a várva várt című dalt duettben adjuk elő. Három dal angol szövege Hódosi Enikő, a Neo zenekar énekesnőjének munkája, míg a többit Radics Zsuzsanna és Dányi Dániel fordította. A Mikor olasz nyelvű változata, a Quando szövegét pedig a FreshFabrik dobosa, Szabó András fordította, aki civilben szinkrontolmács. Segítségére volt egy itt élő olasz pár, Eugenio Calabrió és a menyasszonya, akik a felvételnél nekem is tippeket adtak a helyes kiejtéshez.
- A lemezbemutató előtt, november 22-én, Szegeden ismét a régi felállásban játszott a Nyers, a korábbi zenekarod. Mekkora az igény arra, hogy együtt zenélj velük, van-e benned nosztalgia?
- Rendszeres igény van rá, hogy a Nyerssel összeálljunk és koncertezzünk, ennek ellenére ez nem fog bekövetkezni. Az benne van a pakliban, hogy időnként összejövünk, és játszunk pár számot, de az, hogy összeálljunk és folyamatosan zenéljünk, nem realitás. Érdekes, hogy akik számára a Nyers meghatározó zene volt a 90-es években, a 2000-es évek elején, azok nem nagyon fogadják el a Belmondo, vagy a többi utódzenekar munkáját. Valamiféle megbántottságot érzek azok részéről, akiknek a Nyers a minden volt, ami utána jön, az már nem lehet jó. Ennek inkább lelki tényezők lehetnek az okai, hiszen zeneileg előreléptünk, letisztultabbak lettünk.
- A Belmondo összetétele is módosult az utóbbi időben, Fekete János ’Jammal’ csatlakozott. Hogyan sikerült beilleszkednie a csapatba?
- Ez hónapokig elhúzódó folyamat volt. 2012 februárjában volt egy koncert a Corvintetőn, amit fel akartunk dobni valamivel. Több zenekari tag is ismerte Jammalt, megkértük, hogy 3-4 számhoz dolgozzon ki beatbox kíséretet. Olyan agilis és lelkes volt, hogy nem csak pár számhoz, hanem az egész koncertműsorhoz készített kíséretet, ami nagyon jól működött. Megkértük, hogy jöjjön el a következő bulira is. Egyszer csak azt vettük észre, hogy minden fellépésen velünk van. Május körül megkérdezte, hogy „akkor én már zenekari tag vagyok?”. Igazán hivatalossá nemrég vált a dolog, amikor a lemezborító fotózásán voltunk, és persze ő is úgy szerepel velünk, mint a Belmondo tagja.